2015. október 24., szombat

Papírból fonva

Kézimunka kosár- első próbálkozásra

      Hét évvel ezelőtt találkoztam először papírból font kosárral, melyet pszichiátriai betegek készítettek. Megdöbbentett, hogy a rendkívül ügyes kezű betegek milyen kreatív módon hasznosítják újra a papírhulladékot, és milyen csodás  - a vesszőkosárhoz megtévesztésig hasonlító - kosarakat készítenek belőle. Akkoriban még el sem tudtam képzelni, hogy magam is kipróbáljam ezt a technikát, ám mint tudjuk: mindig kell valami motiváció, ami beindítja az alkotás folyamatát... Most, hogy felhalmoztam egy nagy adag horgolófonalat, csipke- és szaténszalagot, itt az ideje, hogy kosarakba rendezgessem őket.  
            
    Rengeteg internetes oldalon lehet böngészni a témával kapcsolatban. Sok helyen képekben szemléltetve, lépésről-lépésre  írják le a munkafolyamatot. A rossz hír, hogy a leírások  ellenére sok mindenre a munka során kell rájönnünk. Olyan laikusnak, mint én, sajnos nem ment könnyen. Bevallom, már az első egyszerűnek tűnő lépéssel is meggyűlt a bajom. A 7 cm széles újságpapírcsíkokat még lelkesen szabdaltam, ám amikor a hurkapálcikára való feltekerése következett, hm...vagy túl szoros lett és nem tudtam leszedni a pálcikáról, vagy túl laza; egyik szélesebbre, a másik pedig keskenyebbre sikerült. Néhány selejt legyártása után rájöttem a technikára, és már csak a türelem volt a legnagyobb  nehezítő tényező. Szóval, kb. 100 db újságpapírhengert gyártottam le. 
A kosár alapját egy kartondoboz aljából készítettem el. Erre kerültek fel a  függőleges"tartószerkezetként" funkcionáló szálak, melyeket ragasztóval rögzítettem és egy újabb réteg kartonpapírral lefedtem. A száradást követően jöhetett a fonás. A dobozt ráhelyeztem az alapra, a papírcsíkokat ráhajtottam, amit régi ruhacsipeszekkel rögzítettem.  Az első fonószálat a sarokhoz ragasztottam, és úgy fűztem el a függőleges szálak között, hogy váltakozva kívülre majd belülre kerüljön. A fonószálat  toldással hosszabbítottam meg, és a kívánt magasságig fontam.       

      
Az elkészült kosár csokoládébarna színt kapott. A kosár belsejébe pedig gumis szegéllyel ellátott vászon került.
            
 És a kihagyhatatlan díszítés: stílusosan szalaggal és gombbal.


Van még mit gyakorolni..., azért nekem tetszik :).


   




2015. október 14., szerda

Dekoráció - variáció

Cserépben, vödörben, kosárban...

       A szárított virágok kedvelt dekorációs elemei a téli hónapoknak. Ilyenkor vázába vagy kompozícióba rendezgetve kerül az asztalra a sóvirág, a cickafark, a mákgubó, stb. A levendulát sokan még mindig a molyok ellen használják, és "száműzik" a szekrénybe. Ám  nem csupán az illata miatt érdemes bevinni a lakásba, hanem színéből, formájából adódóan is  - csokorba kötve vagy koszorúnak -  otthonos légkört teremt. 
Íme néhány ötlet a szárított csokrok "tárolásához".
A bejárathoz elhelyezett "üdvözlő" virágtartó egy kedves gesztus lehet a vendégek felé.
A mini bádog vödörben nagyon mutatós a koszorú formában kialakított levendula.


A csokros változatból akár egy egész sorozatot is készíthetünk...
A horganyzott vödör ismét reneszánszát éli. Fémes színe kiemeli a levendula szépségét. 
A romantikus stílust kedvelők csipkével, szalagokkal díszített befőttes üvegekben is tárolhatják a szárított csokrokat.
A táblafestékes kaspót egyedivé tehetjük saját dekorációval is...
                                                
Remek ötlet az akasztóval ellátott papírtölcséres variáció.

Ez a kis sárga kancsó egy véletlen baleset következtében kettétört, az épségben megmaradt része felkerült a falra. 
A fonott kosár egyszerű és nagyszerű!
Ahogy a bevásárlókosár is...
A konyhai edények, tálak is megfelelnek erre a célra.
                        

2015. október 13., kedd

Levendulás limonádé

Hűsítő üdítő

    A levendulás finomságok közül talán a legnépszerűbb a növény főzetéből készült limonádé. A levendula karakteres ízét a savanykás citrom teszi igazán harmonikussá. A nyári melegben jéggel fogyasztva egyszerűen megunhatatlan, és vendégváró italnak sem utolsó! 



Akár gyömbérrel is ízesíthető.
Hozzávalók:

15 gramm szárított levendulavirág
1,7 liter víz
frissen facsart citromlé (ízlés szerint)
cukor vagy méz (ízlés szerint)

Fél liter vizet felforralunk, majd hozzáadjuk a levendulavirágzatot. Néhány perc főzést követően lefedjük, és 10 percig állni hagyjuk. Az elkészült levendulás főzetet leszűrjük, vízzel felhígítjuk, ízesítjük.


     

 Érdemes megkóstolni!


2015. október 12., hétfő

Őszi színekben

Levendulás ősz

      A 'tavaszvárós', 'nyárimádós' időszakot követően nem kell idejekorán bevackolni magunkat télire, mert az ősznek is van valami szépséges varázsa! 
           Az évszakok szimbolikájában a  fák, bokrok  levetkőző lombjait az élet körforgásában  a pusztulás, az öregedés, elmúlás stációjaként értelmezik. Ám az ősz színeivel  vitalizál; még egy utolsó energiatöltettel vértez fel bennünket a hosszú, szürke, hideg tél előtt. Épp ezért szeretem annyira az őszt...   

   

A föld meleg színei - a sárgák, narancsok, barnák, bordók árnyalatai közé pedig bátran beférkőzhet a levendula lila bája is.







Az ősz színeit idéző, szárított termésekből, virágokból készült  koszorú is felkerülhet az ajtóra.


És még valami: ha jövő tavasszal illatozó levendula bokrokban szeretnénk gyönyörködni, késő ősszel ne felejtsünk el  palántát ültetni!!!  


     

Virágok papírból

Cserepes árvácska

     Az őszi-téli időszak egyik legkedvesebb virága az árvácska. Törékeny külleme megtévesztő, hiszen kevés olyan virág van, ami ennyire ellenáll a fagyos télnek. 
    Ez a kis növény sajnos szobánkat nem díszítheti, ám  papírból készített hasonmása kellemes színfoltja lehet a lakásunknak.
Csupán néhány alapanyagra van szükségünk, és könnyen, gyorsan elkészíthető.  


A kellékek: 

- gyűrt csomagolópapír
- vágott drót
- gombok
- olló
- ragasztó
- cserép vagy kaspó






  1. A  papírból 6 db szirmot vágunk ki.


2. Virág formába rendezve megragasztjuk.



3. A gombot a virág közepére helyezzük.






4. A drótot a virág hátoldalán keresztül a gomblyukba szúrjuk.  




5. A drótot meghajlítva a másik gomblyukon át visszabújtatjuk.









6. A szárát és a leveleket hajlítással kialakítjuk.





És elkészült az árvácskánk...






  

2015. február 24., kedd

A vintage bája

Régiesen új illatpárnák

       A vintage stílus egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is. A tengerentúlon már régóta hódító irányzatot egyrészt a divatos DIY (csináld magad) "mozgalom", másrészt a gazdasági folyamatokban (válság), a környezettudatos szemléletben (újrahasznosítás) bekövetkezett változások keltették életre.
        A vintage értelmezése  körül elég nagy félreértések, áthallások vannak. Sokan a retroval azonosítják, de nem minden vintage, ami régi...Általában az 1920 és 1970 közötti időszak ruhadivatját és lakberendezési stílusát foglalja magában, de a vintagehoz sorolják  az új bútorok kopottas hatást keltő dekorálását is.   Sőt, gyakran a rusztikus, vidékies stílusjegyeket is vintage jelzővel illetik.  
   A régi bútorok vagy ruhadarabok felújításánál  pedig sokszor az új külső mellett új funkció is megjelenik. 
  A rusztikus küllemű tárgyak - ellentétben a minimál "steril" érzetével igazán otthonossá és egyedivé teszik a belső enteriőröket. 

   Ezek a vintage stílusú illatpárnák és díszpárnák dequopage technikával készültek. Ma már sokféle vintage szalvéta kapható, de saját magunk is készíthetünk  régi korokat felelevenítő szalvétákat. Csipkével, régi gombokkal, szalagokkal díszitve igazán különleges darabokat gyárthatunk.
    

    

        




2015. január 16., péntek

Erre varrjál gombot!


 Így készül a levendulás teafilter 

     A praktikumra való törekvés olykor nagyszerű megoldásokat produkál. Így történt ez a levendulás teafilter esetében is. 
    Az "ömlesztett" virágzatból való teakészítés némileg bonyolultabb, mint a filteres társáé - pláne, ha nem odahaza szeretnénk elkészíteni... Szóval a porciózás, szállítás (ne szóródjon ki a táskában), áztatás, szűrés...macerásabb. Tudom, van a teatojás nevezetű alkalmatosság, de bevallom, nem szeretem használni, mert sem a térfogata (űrtartalma), sem az anyaga (fém), sem a szűrőképessége nem ment át nálam... Így merült fel bennem a papírfilteres megoldás.  Néhány perc alatt  pofon egyszerűen elkészíthető, és az sem lényegtelen, hogy az anyagból (vászon) készült boríték sokszor használatos darab! 
Íme, így készül:
         1. A papírfiltert (a drogériákban  beszerezhető) megtöltjük egy adagnyi levendulával, majd a kívánt méretre vágjuk. Mivel a szélessége gyárilag adott, így csak a töltőnyílásnál van munkák.
  2. Összevarrjuk, mégpedig úgy, hogy a közepéhez egy madzagot( fonalat) is illesztünk.  A fonalra-  kb. 6-7 cm hosszúságot hagyva-  rávarrjuk a tetszés szerinti gombot.  





3. A filter borítékot valamilyen maradék anyagból,  egyszerűen cikk-cakk öltéssel - a filter méretéhez igazítva- megvarrjuk, esetleg díszíthetjük is. Elkészítjük a gomblyukat, és máris "begombolhatjuk" a levendulás teafilterünket! 

A gombot természetesen a használat után levágjuk, és újrahasznosítjuk... :)