2014. november 16., vasárnap

Horgolt dísszel

Dobjuk fel csipkével!

     Egykor elképzelhetetlen volt, hogy a lányok, asszonyok ne értsenek a kézimunka valamely válfajához. Anyáról leányra szállt a horgolás, hímzés, stb. elsajátításának technikája. A ház körüli teendők mellett természetes volt, hogy viseleteiket, textíliáikat saját maguk díszítették. Ennek nem csupán esztétikai okai voltak: az adott tájegységre vagy közösségre  (népcsoportra) jellemző népi motívumok, a szín-és formavilág szimbolikus tartalmaival együtt áthagyományozódott a közösség fiatalabb tagjaira. Ugyanakkor komoly közösségépítő ereje is volt: a családtagok, rokonok, ismerősök, szomszédok közös alkotótevékenysége alkalmat adott arra is, hogy kapcsolataikat megerősítsék, ápolják. Főként a téli időszakban, kalákába csoportosulva ülték körbe asztalt, s közben beszélgettek, daloltak. 

    Aztán valahogy kiment a "divatból". A modernizáció és a társadalmi változások a falvak kultúrájára is hatást gyakoroltak. A textiliparban új alapanyagok és modern eszközök  jelentek meg. A gépek gyorsan és egyszerűen feldíszítették a kelméket, a modernebb bútordarabokra pedig már nem volt divat kézimunkával díszített vagy horgolt terítőket rakni. Az asszonyok pedig a 8 órás munka és a gyereknevelés mellet már nem tudtak ezzel bíbelődni, így a következő generáció sem foglalkozott ilyesmivel. Kár, mert a nők szép lassan elfelejtették a kézimunkázás szépségét...
    Azt gondolom, vagyunk jó páran, akik tévézés helyett szívesebben kézimunkáznának...




Bevallom, magam is nemrégiben sajátítottam el a horgolás alapjait. Az internet segítségével, mindenféle videók, leírások böngészésével  tanultam meg a kezdeti lépéseket. (Érdekes, hogy épp az a modernizáció volt segítségemre, mely egykor feledésbe kényszerítette ezt a szép  és hasznos elfoglaltságot.) Majd egy kézműves barátnőm segédkezett a különböző minták elsajátításában.
    A horgolt darabok közül az első egy egyszerű virágminta volt. Előnye, hogy könnyen megtanulható, gyorsan elkészíthető és igen mutatós, sőt, különböző színű és vastagságú fonalakkal változatosabbá is tehető.
Íme, a leírása:
A virágot 5 láncszemmel kezdjük, amit hamis kispálcával összekapcsolunk.
1. sor: 5 láncszem, 1 kispálca, 3 láncszem, 1 kispálcával a gyűrűbe öltve 4-szer, hogy 5 szirma legyen a virágnak. Az utolsó 3 szemet hamis kispálcával a kezdés 2. láncszemébe öltjük.
2. sor: 1 kispálca, 1 hamispálca, 3 egyráhajtásos pálca, 1 hamispálca, 1 kispálca minden 5 láncszemes ívbe.  

 Ugye milyen egyszerű?!  Eztán már jöhetnek a bonyolultabb minták is :)





 További színes tartalmakkal várjuk a Kertvárosi Levendulás facebook oldalán is!
      

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése