A vintage bája

Régiesen új illatpárnák

       A vintage stílus egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is. A tengerentúlon már régóta hódító irányzatot egyrészt a divatos DIY (csináld magad) "mozgalom", másrészt a gazdasági folyamatokban (válság), a környezettudatos szemléletben (újrahasznosítás) bekövetkezett változások keltették életre.

        A vintage értelmezése  körül elég nagy félreértések, áthallások vannak. Sokan a retroval azonosítják, de nem minden vintage, ami régi...Általában az 1920 és 1970 közötti időszak ruhadivatját és lakberendezési stílusát foglalja magában, de a vintagehoz sorolják  az új bútorok kopottas hatást keltő dekorálását is.   Sőt, gyakran a rusztikus, vidékies stílusjegyeket is vintage jelzővel illetik.  

   A régi bútorok vagy ruhadarabok felújításánál  pedig sokszor az új külső mellett új funkció is megjelenik. 
  A rusztikus küllemű tárgyak - ellentétben a minimál "steril" érzetével igazán otthonossá és egyedivé teszik a belső enteriőröket. 

   Ezek a vintage stílusú illatpárnák és díszpárnák dequopage technikával készültek. Ma már sokféle vintage szalvéta kapható, de saját magunk is készíthetünk  régi korokat felelevenítő szalvétákat. Csipkével, régi gombokkal, szalagokkal díszitve igazán különleges darabokat gyárthatunk.

    

    

        

 

Erre varrjál gombot!

 Így készül a levendulás teafilter 

     A praktikumra való törekvés olykor nagyszerű megoldásokat produkál. Így történt ez a levendulás teafilter esetében is. 

    Az "ömlesztett" virágzatból való teakészítés némileg bonyolultabb, mint a filteres társáé - pláne, ha nem odahaza szeretnénk elkészíteni... Szóval a porciózás, szállítás (ne szóródjon ki a táskában), áztatás, szűrés...macerásabb. Tudom, van a teatojás nevezetű alkalmatosság, de bevallom, nem szeretem használni, mert sem a térfogata (űrtartalma), sem az anyaga (fém), sem a szűrőképessége nem ment át nálam... Így merült fel bennem a papírfilteres megoldás.  Néhány perc alatt  pofon egyszerűen elkészíthető, és az sem lényegtelen, hogy az anyagból (vászon) készült boríték sokszor használatos darab! 

Íme, így készül:

         1. A papírfiltert (a drogériákban  beszerezhető) megtöltjük egy adagnyi levendulával, majd a kívánt méretre vágjuk. Mivel a szélessége gyárilag adott, így csak a töltőnyílásnál van munkák.

  2. Összevarrjuk, mégpedig úgy, hogy a közepéhez egy madzagot( fonalat) is illesztünk.  A fonalra-  kb. 6-7 cm hosszúságot hagyva-  rávarrjuk a tetszés szerinti gombot.  

3. A filter borítékot valamilyen maradék anyagból,  egyszerűen cikk-cakk öltéssel - a filter méretéhez igazítva- megvarrjuk, esetleg díszíthetjük is. Elkészítjük a gomblyukat, és máris "begombolhatjuk" a levendulás teafilterünket! 

A gombot természetesen a használat után levágjuk, és újrahasznosítjuk... :)

Egyedi csoki csodák

 Levendulás csoki bonbon

   Ki ne csábulna el egy-egy csokoládés finomságtól???  Azt hiszem, csokiból sohasem elég...Van valami rettentően csábító benne, ami folyton kísértésre sarkallja az embert- és fuccs a diétának..., de sebaj, ennyit bőven megér!

     A csoki fanoknak bizonyára nem kell  ecsetelnem, hogy melyik csoki, milyen finom...Sőt az sem érdekel igazából, hogy miért ízlik, és mitől ez a nagy rajongás (bár van ennek valamiféle biokémiai magyarázata: endorfin és "társai"), a lényeg, hogy CSOKI legyen... Szóval egy levendulás csokirajongótól  úgy gondolom nem nagy attrakció, hogy  összedobjon egy levendulás csoki finomságot. Nagy tudomány sem kell hozzá, csak  jó minőségű csoki, és egy helyes öntőforma. Ennyi...

        

    A csokoládét darabokra törjük, és vízgőz felett megolvasztjuk. Ügyeljünk arra, hogy ne "süssük" meg, mert azzal már nem tudunk dolgozni. A szép fényes, olvadt csokoládéhoz adjunk kb. egy teáskanálnyi ( a csoki mennyiségétől függően) őrölt, szárított levendulavirágzatot. (Az egész virágzat úgy gondolom ront a csokoládé élvezeti értékén). Ezt követően öntsük a formába és várjuk meg, amíg megszilárdul.

     A gourmandok akár meg is tölthetik! Ebben az esetben nem töltjük ki teljesen a formát, hanem egy kevés csokiréteget képezünk az alján, majd a kiválasztott tölteléket/krémet erre helyezzük,  végül egy újabb réteg csokoládéval befedjük.    

Remek nassolnivaló és kitűnő ajándék ! 

Tél a levendulásban

A számvetés és tervezgetés hava

         Január van. A tél mostanra megmutatta korántsem kíméletes arcát. Az elmúlt napokban éjszaka mínusz 10 fok alá süllyedt a  hőmérséklet, s napközben sem érte el a nulla fokot... Aggódva figyeltem az őszi telepítésű levendula ifjoncok fagytűrő képességét. Hisz ezen kívül más egyebet kint  nem is tehetek..., így inkább "befelé fordulok".

     A hideg ellenére kedvelem ezt az időszakot (is). A tél türelemre int, s lehetőséget ad arra, hogy a fejünkben is rendet tegyünk, átgondoljunk egyes dolgokat,  mérlegre tegyük az előző év tapasztalatait, és persze tervezgessünk...

     Ez időtájt készítek számvetést. Okulva az előző év történéseiből- a hibákból és az eredményekből - amolyan tervezetet állítok össze, kronologikusan. Felmérem azt is, hogy milyen időszerű felújítási, javítási munkálatokra lesz (égetően) szükség, és ezekre számszerűleg mennyit tudok fordítani. Persze, amit lehet, saját kezűleg fogok megoldani.

        A levendulásban való teendőket is átgondolom ilyenkor. Időt szánok arra, hogy a  konyhakerti növények ültetését  megtervezzem. Ez azért is fontos, mert a biokertészet egyik alappillére a vetésforgó és a növénytársítás, ami bizony alapos körültekintést igényel. Idén elsősorban fűszernövényeket szeretnék nagyobb számban ültetni, de a dísztök és díszkukorica magok is itt várakoznak a szekrényben.  

          Bár még kevesen gondolnak ilyenkor a kerti munkálatokra, és a tavaszi veteményezéskor indulnak sokan az üzletekbe, kertészeti áruházakba a "hozzávalókat" megvásárolni. Ám a szükséges szerszámokat, ültetőcserepeket, balkonládát, stb. ilyenkor érdemes beszerezni! A szezon előtt jóval olcsóbban (akár fél áron) juthatunk hozzá ezekhez az eszközökhöz.    

         Ez az időszak a legalkalmasabb arra, hogy újabbnál újabb levendulás ötleteken morfondírozzak, s amolyan prototípusokat gyártsak.  A kézimunkázásnak  (kötés, horgolás, hímzés) is itt az ideje, hiszen a tavasz beköszöntével erre már egyáltalán nem lesz alkalom.  

      Az internet böngészésére is több idő jut. A szabadidőben érdemes recepteket gyűjtögetni a nyárra, vagy hasznos kertészeti tanácsokat olvasgatni még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt.  

       S ha fizikailag még nem, de lélekben, gondolatban már készülhetünk a tavaszra!

  Jaaa! És a madarakról se feledkezzünk meg! :)

   

                                            

Variációk levendulás habcsókra

Bodzalekváros, csokis cukorbomba

      Habcsókot készíteni nem nagy ördöngösség, mégis sokan, sokszor "elcsúsznak rajta"...Mert amilyen egyszerűnek tűnik, olyan könnyű  elrontani. Hol a hab, hol pedig a sütés okozhat bosszúságot, ám némi fortéllyal kiküszöbölhető minden probléma.  

     A habcsók alapanyagai : a tojásfehérje és a cukor. Ez utóbbiból manapság már sokféle létezik. Van, aki a porcukorra vagy a hagyományos, finomított kristálycukorra, vagy épp a nyírfacukorra esküszik. Mindegyikkel elkészíthető! Én a porcukros és a nádcukros változatot próbáltam ki. A porcukorral valamivel homogénebb textúra érhető el, ám nekem a nádcukorral készült változat vált be igazán. 

Az alapreceptem:

1   db tojásfehérje (nagyobb méretű tojás, vagy kisebből 2 db )

10 dkg nádcukor

1   púpozott kávéskanál szárított levendulavirágzat

Ízesítésének pedig csak a fantázia szab határt! Érdemes azonban olyan természetes alapanyagokat használni, amely az ízesítésen túl,  színezi is a habot. Ez alkalommal a bodzalekvárt választottam a mélybordó színe, és az édes ízt tompító savanykás aromája miatt. De lehet kávéval (akár instant), teával, kakaóporral, stb. színezni, ízesíteni, ám enélkül is finom, és a barna cukor eleve ad némi halvány (aranybarna) színezetet neki.  

Elkészítése:

    Először is vízfürdőt készítünk: egy fazékban vizet melegítünk- erre kerül majd a tojásfehérjés tál. Óvatosan különválasztjuk  tojás sárgáját a fehérjétől, majd a fehérjét egy pici sóval  félig felverjük. Ráhelyezzük a vízfürdőre és - habverővel folyamatosan dolgozva- a cukrot apránként hozzáadagoljuk. Végül belekeverjük a levendulát és  a lekvár is (cca. 1 teáskanálnyit). A hab állaga akkor megfelelő, amikor már nem folyós, és a habverővel habcsókszerű mintákat tudunk formázni. 

A sütőlemezt sütőpapírral kibéleljük, erre nyomjuk rá vagy kanalazzuk a kész habot. 100 C fokon kb. 50-60 percig szárítjuk. 

A díszítéshez fél tábla étcsokoládét olvasztunk és rácsorgatjuk a kihűlt habcsókokra.

 

   A natúr, porcukros változat is a fenti módon készül, ám itt a levendula a sütés előtti fázisban, a kinyomott habcsókokra kerül rá. 

Fortélyok: 

- A tojás szétválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a fehérjébe sárgája,

- a tojás inkább szobahőmérsékletű legyen,mint "hűtő hideg",

- fontos, hogy tiszta, száraz eszközöket használjunk,

- a sütési idő változhat a sütő típusától, illetve a habcsók méretétől függően, ezért érdemes ellenőrizni az állagát.  

Karácsonyi levendulás díszek

Piros-fehérben

      A karácsony egyik legjellegzetesebb  színe a piros, mely élénk színével  - a tél sötét és hideg ellenpólusaként- meleget és energiát sugároz. 

      A piros és  a fehér ünnepi kombinációja főként a skandináv stílusú karácsonyi dekorációra jellemző. E stílus jellegzetességei a letisztult formák, világos, semleges színek és természetes alapanyagok felhasználása.

   A piros igazán ünnepélyessé teszi ezt a naturalista szemléletű dizájnt. Az idei karácsonyi dekorációimba is ezt a skandináv hangulatot igyekeztem becsempészni.  Így készültek a piros-fehér illatpárnák.

     Mivel a természetes alapanyagok is szerepet játszanak a tökéletes összhang megteremtésében, elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne vigyek bele valamilyen natúr "terméket". A vesszőből készült csillagok, az ágakból font koszorú, vagy a kakukkfű zöld ágai remekül illeszkednek ebbe a miliőbe.  

   

Merített papírképek

Levendulás újrahasznosítás (1.)

     

     Emlékszem, gyermekkoromban imádtuk a mezőről, kertből, innen-onnan összeszedett virágokat lepréselni. A lexikonok lapjai között egész kis kert préselődött, és alig győztük kivárni, hogy "elkészüljön". Nem tudom, hogy a gyerekkori emlékek, vagy a virágok szépségének maradandóságára tett kísérlet ösztökélt-e arra, hogy felnőtt fejjel is telepakoljam a vastagabb könyveinket virágokkal(?).           

       Idén az árvácskák mellé "viccből" levendulát is tettem. Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz préselve. Ugyanúgy, ahogy gyermekkoromban, most is türelmetlen voltam, és minden nap szemrevételeztem a virágzatot...Nézegettem, tapogattam, s eszembe juttatta azokat a merített papírképeket, amiket virágokkal díszítenek. Így hát nekiláttam papírt meríteni.     

       A merített papír alapanyaga - bármennyire is hihetetlen - papír. Én az elavult tartalmú, régi, használhatatlan tankönyveimet áldoztam fel. És ne feledjük: a régi hulladékpapírok felhasználásával az újrahasznosítást is szem előtt tartjuk! 

1. Kis darabokra tépkedtem a lapokat és egy nagyméretű tálba tettem, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje.

   2. Miután egy napig áztattam,  turmixgépben - több részletben - bő vízzel pépesítettem. Mivel a könyv lapjain a nyomtatott fekete festék szürkére "színezi" a masszát, javasolt a színezése. Egy kis tálkában temperafestéket kevertem ki kevés vízzel, amit az utolsó adag papírturmixoláshoz öntöttem, így a papírmassza alaposan elvegyült a festékkel. Az elkészült masszát egy tálban jól összekevertem a színezett masszával. 
3.  A merítéshez szükségünk van egy szitára is, ám ennek hiányában készíthetünk  magunk  is egy professzionális alkalmatosságot szúnyoghálóból és képkeretből.
A keretet egy  nagy tálra helyeztem, hogy kényelmesen, vízszintesen elférjen( ne lógjon bele a tálba!), és óvatosan szétterítettem rajta a papírmasszát. 

4. A virágokat elrendeztem a pépen, majd egy szivaccsal finoman nyomkodva préseltem ki belőle a nedvességet.

A virágszárakat néhol teljesen befedtem a masszával, hogy biztosan "odaragadjon", és a papírképet  addig nyomkodtam, amíg el nem vált a szitától. 

5. Egy törölközőt terítettem rá, és óvatosan kifordítottam a keretből. Mivel ebben a stádiumban is még nagyon sok vizet tartalmaz, ezért egy használaton kívüli fürdőszobaszőnyegre tettem, és a törölközőn át sodrófával finoman "nyújtottam" mindkét oldalát. 

6. 2-4 nap alatt (télen radiátor közelében) kiszárad. Amennyiben a száradást követően hullámos lenne, tegyük egy könyvbe és préseljük simára. A kész merített papírképünk tetszés szerint alakítható, vágható: