2014. december 12., péntek

Variációk levendulás habcsókra

Bodzalekváros, csokis cukorbomba

      Habcsókot készíteni nem nagy ördöngösség, mégis sokan, sokszor "elcsúsznak rajta"...Mert amilyen egyszerűnek tűnik, olyan könnyű  elrontani. Hol a hab, hol pedig a sütés okozhat bosszúságot, ám némi fortéllyal kiküszöbölhető minden probléma.  
     A habcsók alapanyagai : a tojásfehérje és a cukor. Ez utóbbiból manapság már sokféle létezik. Van, aki a porcukorra vagy a hagyományos, finomított kristálycukorra, vagy épp a nyírfacukorra esküszik. Mindegyikkel elkészíthető! Én a porcukros és a nádcukros változatot próbáltam ki. A porcukorral valamivel homogénebb textúra érhető el, ám nekem a nádcukorral készült változat vált be igazán. 
Az alapreceptem:
1   db tojásfehérje (nagyobb méretű tojás, vagy kisebből 2 db )
10 dkg nádcukor
1   púpozott kávéskanál szárított levendulavirágzat
Ízesítésének pedig csak a fantázia szab határt! Érdemes azonban olyan természetes alapanyagokat használni, amely az ízesítésen túl,  színezi is a habot. Ez alkalommal a bodzalekvárt választottam a mélybordó színe, és az édes ízt tompító savanykás aromája miatt. De lehet kávéval (akár instant), teával, kakaóporral, stb. színezni, ízesíteni, ám enélkül is finom, és a barna cukor eleve ad némi halvány (aranybarna) színezetet neki.  

Elkészítése:
    Először is vízfürdőt készítünk: egy fazékban vizet melegítünk- erre kerül majd a tojásfehérjés tál. Óvatosan különválasztjuk  tojás sárgáját a fehérjétől, majd a fehérjét egy pici sóval  félig felverjük. Ráhelyezzük a vízfürdőre és - habverővel folyamatosan dolgozva- a cukrot apránként hozzáadagoljuk. Végül belekeverjük a levendulát és  a lekvár is (cca. 1 teáskanálnyit). A hab állaga akkor megfelelő, amikor már nem folyós, és a habverővel habcsókszerű mintákat tudunk formázni. 
A sütőlemezt sütőpapírral kibéleljük, erre nyomjuk rá vagy kanalazzuk a kész habot. 100 C fokon kb. 50-60 percig szárítjuk. 
A díszítéshez fél tábla étcsokoládét olvasztunk és rácsorgatjuk a kihűlt habcsókokra.
 
   A natúr, porcukros változat is a fenti módon készül, ám itt a levendula a sütés előtti fázisban, a kinyomott habcsókokra kerül rá. 
Fortélyok: 
- A tojás szétválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a fehérjébe sárgája,
- a tojás inkább szobahőmérsékletű legyen,mint "hűtő hideg",
- fontos, hogy tiszta, száraz eszközöket használjunk,
- a sütési idő változhat a sütő típusától, illetve a habcsók méretétől függően, ezért érdemes ellenőrizni az állagát.  

2014. december 4., csütörtök

Karácsonyi levendulás díszek

Piros-fehérben

      A karácsony egyik legjellegzetesebb  színe a piros, mely élénk színével  - a tél sötét és hideg ellenpólusaként- meleget és energiát sugároz. 
      A piros és  a fehér ünnepi kombinációja főként a skandináv stílusú karácsonyi dekorációra jellemző. E stílus jellegzetességei a letisztult formák, világos, semleges színek és természetes alapanyagok felhasználása.
   A piros igazán ünnepélyessé teszi ezt a naturalista szemléletű dizájnt. Az idei karácsonyi dekorációimba is ezt a skandináv hangulatot igyekeztem becsempészni.  Így készültek a piros-fehér illatpárnák.



     Mivel a természetes alapanyagok is szerepet játszanak a tökéletes összhang megteremtésében, elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne vigyek bele valamilyen natúr "terméket". A vesszőből készült csillagok, az ágakból font koszorú, vagy a kakukkfű zöld ágai remekül illeszkednek ebbe a miliőbe.  





   

2014. december 3., szerda

Merített papírképek

Levendulás újrahasznosítás (1.)





     
     Emlékszem, gyermekkoromban imádtuk a mezőről, kertből, innen-onnan összeszedett virágokat lepréselni. A lexikonok lapjai között egész kis kert préselődött, és alig győztük kivárni, hogy "elkészüljön". Nem tudom, hogy a gyerekkori emlékek, vagy a virágok szépségének maradandóságára tett kísérlet ösztökélt-e arra, hogy felnőtt fejjel is telepakoljam a vastagabb könyveinket virágokkal(?).           
       Idén az árvácskák mellé "viccből" levendulát is tettem. Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz préselve. Ugyanúgy, ahogy gyermekkoromban, most is türelmetlen voltam, és minden nap szemrevételeztem a virágzatot...Nézegettem, tapogattam, s eszembe juttatta azokat a merített papírképeket, amiket virágokkal díszítenek. Így hát nekiláttam papírt meríteni.     

       A merített papír alapanyaga - bármennyire is hihetetlen - papír. Én az elavult tartalmú, régi, használhatatlan tankönyveimet áldoztam fel. És ne feledjük: a régi hulladékpapírok felhasználásával az újrahasznosítást is szem előtt tartjuk! 
1. Kis darabokra tépkedtem a lapokat és egy nagyméretű tálba tettem, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje.
   2. Miután egy napig áztattam,  turmixgépben - több részletben - bő vízzel pépesítettem. Mivel a könyv lapjain a nyomtatott fekete festék szürkére "színezi" a masszát, javasolt a színezése. Egy kis tálkában temperafestéket kevertem ki kevés vízzel, amit az utolsó adag papírturmixoláshoz öntöttem, így a papírmassza alaposan elvegyült a festékkel. Az elkészült masszát egy tálban jól összekevertem a színezett masszával. 
3.  A merítéshez szükségünk van egy szitára is, ám ennek hiányában készíthetünk  magunk  is egy professzionális alkalmatosságot szúnyoghálóból és képkeretből.
A keretet egy  nagy tálra helyeztem, hogy kényelmesen, vízszintesen elférjen( ne lógjon bele a tálba!), és óvatosan szétterítettem rajta a papírmasszát. 
4. A virágokat elrendeztem a pépen, majd egy szivaccsal finoman nyomkodva préseltem ki belőle a nedvességet.
A virágszárakat néhol teljesen befedtem a masszával, hogy biztosan "odaragadjon", és a papírképet  addig nyomkodtam, amíg el nem vált a szitától. 
5. Egy törölközőt terítettem rá, és óvatosan kifordítottam a keretből. Mivel ebben a stádiumban is még nagyon sok vizet tartalmaz, ezért egy használaton kívüli fürdőszobaszőnyegre tettem, és a törölközőn át sodrófával finoman "nyújtottam" mindkét oldalát. 
6. 2-4 nap alatt (télen radiátor közelében) kiszárad. Amennyiben a száradást követően hullámos lenne, tegyük egy könyvbe és préseljük simára. A kész merített papírképünk tetszés szerint alakítható, vágható:



Levendulás bögrés mézeskalács

Könnyű és puha

     Az adventi időszak nélkülözhetetlen kelléke a mézeskalács. Valahogy hozzátartozik az ünnepi ráhangolódáshoz. Ilyenkor a háziasszonyok böngészik a netet, hátha rátalálnak a legfinomabb és legpuhább mézeskalács receptre. Magam is számos receptet kipróbáltam már és bizony sokszor belebotlottam olyanokba, melyeknek sem az állaga, sem pedig az íze  nem emlékeztetett a hagyományos mézeskalácséra... 
    Ez alkalommal egy rendkívül egyszerű és finom bögrés változatot találtam a nassolda.receptneked.hu oldalon (az eredeti recept a Rama receptes könyvből való). Persze a recept levendula nélkül írja a hozzávalókat. Pozitívuma, hogy kevés alapanyagból, olcsón, gyorsan elkészíthető, nem kell sem pihentetni a tésztát, sem pedig napokig várni, amíg megpuhul, és akár a kezdő konyhatündérek is bátran nekiláthatnak!
    
Amire szükségünk lesz:

2 bögre liszt
1/2 bögre porcukor
7 dkg vaj vagy margarin
1 teáskanál sütőpor
1 db tojás
1/4 bögre méz
1 csapott evőkanál mézeskalács fűszerkeverék
1 evőkanál szárított levendulavirágzat  
díszítésnek:  hántolt magvak, kandírozott gyümölcsök (tökmag,napraforgómag, kókuszpehely...) 


      A sütőt előmelegítjük 170 C fokra. A száraz alapanyagokat - a levendulán és a díszítésre szánt alapanyagokon kívül - egy nagyobb tálban alaposan összekeverjük. A margarint és a mézet külön-külön kissé megolvasztjuk, hogy könnyebben dolgozhassunk vele, majd a tojással együtt a száraz keverékünkhöz adjuk. Jól összedolgozzuk és kinyújtjuk. Mielőtt még elnyerné végleges vastagságát (3 mm), egyenletesen rászórjuk a szárított levendulavirágzatot és egyet sodrunk rajta úgy, hogy levendula a tésztánkban maradjon.  A kívánt formára szaggatjuk és tetszés szerint díszítjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe  helyezzük, 8-10 perc alatt megsütjük, és máris ehetjük :)....

Megjegyzés: A mézeskalács fűszerkeverék helyettesíthető őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér keverékével is.